Eddig Hollandia emelt leggyakrabban kifogást az ellen, hogy Romániát felvegyék a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe és több ízben leszögezte: a romániai korrupció megfékezését tekinti a csatlakozás előfeltételének. Timmermans most azt ígérte, Hága alaposan áttanulmányozza az Európai Bizottságnak a román igazságügy helyzetéről múlt héten közzétett jelentését és "korrekt" módon alakítja ki álláspontját Románia schengeni csatlakozása ügyében.
Corlatean jelezte: Románia még idén döntést remél a felvétel ügyében, és Bukarest szerint már teljesültek a schengeni csatlakozás feltételei.
A román külügyminiszter kifejtette holland partnerének, hogy a bukaresti kormány eltökélt a reformok folytatásában és az igazságszolgáltatás függetlenségének szavatolásában. Ugyanakkor Bukarest szerint nem kellene összekötni a schengeni tagfelvétel kérdését az úgynevezett Együttműködési és Értékelési Mechanizmussal (CVM), amelynek keretében az EB figyelemmel követi a román igazságszolgáltatás reformját.
Bár Hollandia a legnagyobb külföldi befektető Romániában, a két ország diplomáciai kapcsolatait az utóbbi években beárnyékolta a schengeni bővítés kérdése. Hága ellenkezése nyomán Bukarest 2011-ben "veszélyes baktériumok" jelenlétére hivatkozva ideiglenesen betiltotta a hollandiai virágok és virághagymák importját, Traian Basescu államfő hónapokig várakoztatta az új holland nagykövetet mielőtt átvette volna megbízólevelét. A két ország között diplomáciai csetepaté kezdődött, de ez idővel alábbhagyott, miután más tagországok is az igazságügyi országjelentésekhez kötötték Románia schengeni csatlakozását.
2012-ben 4200 holland tulajdonban lévő cég működött Romániában, amelyek összesen 6,7 milliárd eurót fektettek be az országban: ez a külföldi befektetések több mint húsz százalékát tette ki.